Társasjáték New Yorkban

.

Vígjáték 2 részben

Egy New York-i műkereskedő házaspár gondtalanul éli életét egy pazarul berendezett lakásban. Egyik nap váratlanul beállít a feleség nővére és annak férje, azzal a szándékkal, hogy mivel ők elutaznak Buffalóba, erkölcstelen életmódot folytató lányuk ügyeinek elrendezésére… addig is édesanyjukat itt hagyják náluk. A kedves, szókimondó, idős hölgy megjelenése rengeteg komikus helyzetet teremt a műkereskedő házaspár életében, s egy szép napon, – amikor beállít a világhírű festőművész, – ez csak fokozódik…

Az előadás a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség Kft közvetítésével jött létre.

Fordította: Szász Imre

Szereposztás:

Sophie Esztergályos Cecília
Maurice Koncz Gábor
Barbara Ábel Anita / Farkasházi Réka
David Incze József
Trudy Valler Gabriella
Martin Éless Béla

Díszlet: Urbanek Attila
Jelmez: Rományi Nóra
A rendező munkatársa: Kickinger Gábor
Rendező: Koncz Gábor
Művészeti vezető: Éless Béla

Bolha a fülbe

.

vígjáték két részben
Szerző: Georges Feydeau

A vígjáték szakirodalom talán legjobb, s méltán gyakran repertoárra kerülő színműve ez. Chandebise, a köztiszteletben álló biztosítási igazgató, miután nem tudja otthon férfiúi kötelességét teljesíteni, felesége gyanakvása által ún. bolhát tesz a fülbe… A férfi, egy ismeretlen rajongó hölgytől kap levelet: randevúra hívják egy kétes hírű szállodába. Chandebise egyszerre hűséges és kishitű: eldönti, hogy nem megy el, inkább a legjobb barátját küldi maga helyett. Csakhogy a névtelen levelet saját gyanakvó felesége írta, hogy lépre csalja. S a barát, a feleség következetes udvarlója. Egymás karjába futnak hát a hotelben, majd őrült spanyolok, boldogságot kereső partnerek, furcsábbnál furcsább emberek jönnek-mennek…, s a váratlan légyott rémálom lesz, pláne, amikor mégiscsak megjelenik Chandebise. Oltári kavarodás kerekedik, pláne, amikor kiderül, hogy a világon mindenkinek lehet egy, vagy akár több hasonmása is.
Pozsgai Zsolt rendező szerint egy rossz helyre tévedt levél, egy kétes eredetű amerikai nadrágtartó, egy váratlanul impotenssé váló férj, egy beszédhibás rokon, egy félőrült spanyol, egy alkoholista hasonmás, egy nagytermészetű fogadósasszony félelmetes bonyodalmak okozója lehet. Szerelem, hűtlenség, látszat, csapda és félreértés. Ehhez jön még a megszámlálhatatlan ajtó és a forgó ágyak – a klasszikus francia bohózatíró klasszikus kellékei. Mindez a komédia nagymestereivel, népszerű művészekkel.
A rendező és dramaturg „kioldotta a féket” és engedte valódi ritmusában működni a szöveget, mely így a legváratlanabb helyzeteket idézi elő. És bár Párizsban játszódik a mű, ebben az előadásban játszódhatna bárhol, ahol emberek élnek, szeretnek, csalnak, hazudnak – majd mélyen, őszintén megbánnak mindent. Mindezt a komédia eszközeivel. Igazi nyár esti szórakozás.

Szereposztás:

Victor Emmanuel Chandebise / Poche: Harsányi Gábor
Raymonde Chandebise: Fogarassy Bernadett
Carlos Homenides de Histangua: Jászai László
Lucienne Homenides de Histangua: Oszter Alexandra
Camille Chandebise: Beleznay Endre
Doktor Finache: Várkonyi András
Romain Tournel: Csengeri Attila
Étienne: Hoffmann Richárd
Antoinette: Várkonyi Andrea
Yellowstone amerikai úr: Benkóczy Zoltán
Olympe Ferraillon: Cseke Katinka

Díszlet, jelmez: Bereg Glória
Rendező: Pozsgai Zsolt

A Bermuda Háromszög botrány

.

Rendező: Bodrogi Gyula

A bohózatok amerikai mestere, Joe Bologna egy előkelő magánegyetemen szerzett művészettörténetből diplomát, mielőtt tengerészgyalogosnak állt. Ezután csábította el a Broadway, ahol csaknem tucatnyi darabját mutatták be. A legtöbbjét feleségével, az író-színésznő Reneé Taylorral maga játszotta. Darabjaim habkönnyűek, mint a filozófia, nyilatkozta a Kaliforniában élő szerző, aki félszáz tévédrámában játszott.

A Bermuda háromszög az amerikai színpadok kedvelt darabja, talán azért, mert “filozófiai” felfedezése a víg özvegyek temperamentumának és vágyainak bősége, a szex mindenekfelett. Két özvegyasszonyt a lányaik telepítenek át New Yorkból a napfényes nyugatra a nyugdíjasok közösségébe, ahol találkoznak egy szívtipróval. Mindkét asszony fejét elcsavarja az ötletes Don Juan, de azok nem tudják egymásról, amit csak a csábító tudhat. Váratlan fordulatok és megejtően romantikus színek bravúros váltogatása közepette a közönség kacag, kacag, még akkor is, amikor sírni lenne kedve. Valóság, mese, humor, irónia, burleszk, blöff – mi kell még a páratlan szórakozáshoz.

Író: Renee Taylor, Joseph Bologna
Fordító: Ungvári Tamás
Rendező: Bodrogi Gyula

Szereposztás:
Fannie Lövenstein – Voith Ági
Tess La Ruffa – Esztergályos Cecília
Johnny Paolucci – Magyar Attila
Rabbi Levi – Szakács Tibor
Angela – Timkó Eszter
Rita – Vertig Tímea

Jelmeztervező: Tordai Hajnal
Díszlettervező: É. Kiss Piroska
Díszlet: Major Attila, Czinka Gábor
Zene: Döme Zsolt
Fény: Hutter Ferenc
Szcenika: Ridzi Gábor
Művészeti vezető: Karinthy Márton
Asszisztens: Ridzi Gábor

Ön is lehet gyilkos!

.

Vígjáték, krimi komédia

A két öreglegény végre megszabadul néhány napra a feleségi elnyomás alól! De a léha szerelmi gyönyörök helyett rögtön egy szörnyű krimi közepébe csöppenek! Ki látott már olyan kalandot, amelyben a szerető helyett egy hullát kell dugdosni az asszonyok elől? Miközben a két férfi igyekszik tisztára mosni magát a vádak alól, megszakadunk a röhögéstől, mert mi már tudjuk mi lesz, ha kinyílik a szekrény!

Böröndi Tamás – Simon
Götz Anna – Margarita
Straub Dezső – Enrique
Szőlőskei Timea – Isabella
Várkonyi András – Caballo
Salinger Gábor – Fernandez
Straub Péter – Julio
Köllő Babett – Noémi
Virág László – Andrés

Őnagysága kabaréja

.

zenés játék két részben

Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike a magyar kabaré történetének két nagy énekesnője. Róluk szól a számos ismert kuplét feldolgozó zenés darab.
Medgyaszay a mindenkori nagyasszony, Vidor Ferike az örök cselédlány figurájával aratott sikert Nagy Endre kabaréjában, ahol a művésznők a szövegíró Gábor Andor kegyeiért is vetélkedtek. A női rivalizálás fortélyaira épülő játék során új életre kelnek a régi dalok, a pesti ember életformájának és életérzésének halhatatlan kifejezői. 
1913-ban, Nagy Endre kabaréjának fénykorában Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike országos hírű művésznők, számtalan kuplé és sanzon népszerű előadói. A kulisszák mögött a két művésznő régóta rivalizál egymással. A vetélkedés nemcsak a közönség kegyeiért, hanem a kabaré háziszerzője, Gábor Andor szívéért is folyik. Medgyaszay a női trükkök sorozatát követi el, hogy az ő számai után a költő már ne tudjon Vidornak új verset írni. Már-már úgy tűnik, a nagystílű Medgyaszaynak kedvez a szerencse, amikor váratlan fordulat következik a kabaré életében? Az előadás a huszadik század elejének híres sanzonjait, kupléit eleveníti fel.

Vidor Ferike: Ábel Anita
Medgyaszay Vilma: Mérai Katalin

Író: Fráter Zoltán
Zongorán kísér: Erőss Csaba, Magony Enikő
Rendezőasszisztens: Gábor Anna
Rendező: Háda János

A Néma Levente

.

Szerző: Heltai Jenő
vígjáték 2 részben

Mátyás király hadnagya, Agárdi Péter, itáliai szolgálatán beleszeret az ifjanmegözvegyült Ziliába. Nem kis furfang árán végre találkozhat vele. Megvallja szerelmét, s még búcsúcsókot is kap, de a hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelik egy esztendő, s Agárdi Péter néma. Mátyás király tízezer aranyat ígér annak, aki szóra bírja … Zilia Itáliából útra kél, mert biztos benne, hogy szerelmes szavára megszólal a néma levente …

Az előadás Heltai Jenő örököseinek engedélyével, a HOFRA Kft. közvetítésével jött létre.

Szereposztás:

Zilia Duca, nemes olasz hölgy: Nyertes Zsuzsa
Agárdi Péter, magyar vitéz: Mihályi Győző
Mátyás király: Koncz Gábor
Beatrix, a felesége: Gregor Bernadett / Ábel Anita
Beppó, Agárdi csatlósa: Hegedüs Miklós
Gianetta / Monna Mea Zilia barátnői: Urbán Andrea, Valler Gabriella
Carlotta, komorna: Csonka Anikó
Nardella, a királyné dajkája: Borbáth Ottília
Galeotto Marzio, a király krónikása: Kertész Péter
Tiribi, udvari bolond: Éless Béla
Pap: Bácskai János
Pietro, szolga: Farkas Zoltán

Díszlet: Langmár András
Jelmez: Deli András
Zene: Kokavecz Iván
A rendező munkatársa: Balák Margit
Rendező: Éless Béla

A kellékes

.

egy részben elmaradt előadás
Berhard Streul színdarabja nyomán
írta Parti Nagy Lajos

Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe. A hajdani segédszínész, ez az örökös háttérember először roppant zavarba jön, nem tudja, hogyan oldja meg ezt a számára váratlan, már-már szürreális helyzetet, de aztán egyre jobban feltalálja magát, mesélni kezd az életéről, a színházról, hajdan volt nagy színészekről, s mulatságos vagy szívszorító anekdotákat, emlékeket idéz fel a kulisszák előtt és a kulisszák mögött történtekről. Az este kiváló alkalom, hogy Kern András legendás és sokszínű humorával, a kis emberek, ábrázolásának mestereként emlékezetessé tegye ezt a bemutatót. A rendező Ilan Eldad, akivel előző, közös munkájuk a tavalyi évad nagy sikere Az élet mint olyan előadása (Kútvölgyi Erzsébettel és Rajhona Ádámmal együtt), szintén a Pesti Színházban.

A kellékes: Kern András

A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása
Látvány: Iványi Árpád
Mozgás: Király Attila
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Nyersfordítás: Deres Péter
Produkciós asszisztens: Fenyvesi Katalin
A rendező munkatársa: Putnoki Ilona
Rendező: Ilan Eldad
Producer: Orlai Tibor

Egy őrült naplója

.

Monodráma

Szerző: Nyikolaj Vasziljevics Gogol

A nagy orosz klasszikus Gogol novellájából először egy francia színész írt monodrámát saját maga számára. Úgy hirdette előadását, hogy fél évig játsszon: “4 hónapig bent vagyok az elmegyógyintéztben és 2 hónapig készülök rá.”

Én először Darvas Iván csodálatos előadásán találkoztam vele. 1992-ben a Nemzeti Színházban mutattam be, kb. 70-szer játszottam Horváth Csaba rendezésében.
Hogy most miért vettem elő? Mert ma talán még aktuálisabbnak érzem. Ma kevésbé az őrült “klinikai” bemutatása érdekel, inkább az emberi kiszolgáltatottság, a hatalom és az ember viszonya. Pokoljáró-szerep és egyre jobban izgat a ki van a rács mögött valójában (aki bent van vagy aki néz). Most kint vagyok, most nézz meg! (Körtvélyessy Zsolt)

Szereplő: Körtvélyessy Zsolt
Rendező: Horváth Csaba

Shirley Valentine

.

Szatírikus vígjáték

Szerző: Willy Russel
Fordította: Julián Ria

Sült krumpli, tükörtojás! Ez lesz ma vacsorára!

Mrs. Bradshaw, született Shirley Valentine évtizedek óta már csak a konyhai falnak beszél. Mert ha a férjéhez szólna, olyan, mintha a falnak beszélne. Ezért inkább az igazi falat választja. De talán mégsem zárult be végleg minden kapu…
Ki tudná megmondani, a világ bármely táján hány hasonló, középkorú asszony ismer magára Shirley sorsában. Hányan és hányszor gondoltak arra, hogy ki kellene lépni a háztartás és a házasság monotóniájából, a megúnt háziasszonyi és családanyai szerepből és elmenni messzire. Mindent otthagyni és új életet kezdeni. Megkeresni régi énünket és mai igazibb önmagunkat.

Shirley Valentine az 1988-as londoni ősbemutató óta bejárta a világot. Színdarabban és amerikai filmben egyaránt. Most végre elérkezett Vándor Éváig.

Szereplők:
Shirley Valentine: Vándor Éva

Színpadkép: Éberwein Róbert
Rendező munkatársa: Csizmadia Gabriella
Rendező: Cserje Zsuzsa

Páratlan páros

.

Bohózat két részben

Szerző: Ray Cooney
Fordította: Ungvári Tamás

John Smith londoni taxisofőr, hétköznapi ember, különös ismertetőjele nincs, szorgalmasan fuvarozza saját kocsiján az utasokat, olykor túlórázik és munka után siet haza, szerető feleségéhez. Valószínűleg békés nyugalomban élné le életét, ha egy este nem keveredne bele egy verekedésbe, amikor is egy idős hölgyet véd meg két huligántól. A támadók elmenekülnek, John azonban megsebesül, mert a hölgy őt is támadónak véli és leüti a táskájával. John fejsérülését ellátják a kórházban és reggel egy rendőrfelügyelő szállítja haza.

És ekkor különös dolog derül ki. John más címet mondott be a rendőrségen és mást a kórházban. Elkezdődik a kétségbeesett magyarázkodás, amelybe a felső lakó is bekapcsolódik. És ettől kezdve elszabadul a pokol! John Smithről, erről az átlagemberről a legelképesztőbb titkok kerülnek napvilágra. Két szomszédos kerületben két lakása van, s az egyikben Mary, a másikban Barbara nevű feleségével él együtt. A leleplezéstől való rettegés Johnt hihetetlen helyzetekbe sodorja.

Szereplők:
John Smith: Kárász Zénó
Mary Smith: Klingler Kata / Szabó Judit
Barbara Smith: Mádi Piroska
Stanley Curtis: Juhász Illés
Porterhouse, felügyelő: Csík Csaba
Troughton, felügyelő: Krizsik Alfonz
Bobby Franklyn: Pável Miklós
Fotóriporter: Fekete István

Díszlet és jelmez: Horgonyi Árpád
Rendező: Dobos Judit

Nóra

.

Színmű

Szerző: Henrik Ibsen

A Nóra (A babaházban) című darab Ibsen leggyakrabban játszott drámája. Az 1879-es ősbemutató óta állandóan jelen van a világ színpadain. Nem fog ki rajta sem az idő, sem a változó világ, – ez csak az igazi remekművek kiváltsága. Olyan konfliktust tár elénk, melyet minden generáció közel érez a saját sorsához. Olyan döntéshelyzetet mutat meg, amivel mindnyájan szembesülünk valamikor életünk során.

Ibsen mély emberismerete kíméletlen őszinteséggel párosul: a darab minden szereplője kénytelen megmutatni igazi önmagát – ha csak pillanatokra is. Ezek a tiszta drámai pillanatok teszik lehetővé az igazi drámai helyzeteket a színpadon: s ezekből születik az igazi színház.

Szereplők:
Torvald Helmer, ügyvéd: Krizsik Alfonz
Nóra, a felesége: Kecskés Tímea

Rank doktor, a család barátja: Nagy Fekete István

Lindéné, Nóra barátnője: Taskovics Judit

Krogstad, ügyvéd: Csík Csaba

Helen, szobalány Helmeréknél: Nyilas Edina

Díszlet: Húros Annamária
Jelmez: Horgonyi Árpád
Rendező: Turpinszky Béla

A miniszter félrelép

.

Bohózat két részben

Szerző: Ray Cooney
Fordította: Ungvári Tamás

Richard Willey, a kormány egyik ambiciózus minisztere gáláns kalandra készül. Azt tervezi, hogy Jane Worthingtonnal az ellenzéki frakció titkárnőjével egy romantikus éjszakát tölt el a patinás Westminster Hotelben. Ám az éjszaka nem úgy alakul, ahogy tervezik.

Először egy “hullát” találnak, akivel a lakosztály rosszul működő ablaka végzett. Richard segítségül hívja parlamenti titkárát, George Pigdent, aki egyre jobban belebonyolódik a kínos helyzetbe. A rossz még rosszabbra fordul Ronnienak, Jane féltékeny férjének megjelenésével. Feltűnik még a színen egy gátlástalan pincér, Mr. Willey felesége és egy ápolónő, akik gondoskodnak arról, hogy a kétségbeejtő helyzet megoldhatatlanná váljon.

Szereplők:
Richard Willey, miniszter: Turpinszky Béla / Magyar Attila

George Pigden, a titkára: Csík Csaba / Beleznay Endre
Jane Worthington: Köllő Babett / Bartha Alexandra
Pamela Willey, Richard felesége: Mádi Piroska
Miss Foster, ápolónő: Klingler Kata / Szabó Judit
Ronnie, Jane férje: Boronyák Gergely
A szálloda igazgató: Egyházi Géza

A főpincér: Korcsmáros György / Szinovál Gyula

A szobalány: Taskovics Judit / Szabados Zsuzsa

A hulla: Fekete István



Díszlet: Horváth Attila

Jelmez: Horgonyi Árpád

Rendező: Korcsmáros György Jászai-díjas, Érdemes Művész

Macskalépcső

.

Egyfelvonásos – két nőre
Szerző: Thúróczy Katalin

Két nő, két különböző sors, egymástól eltérő vágyak. A vágyak tárgya a férfi. De mi van, ha ugyanaz a férfi?! Izgalmas, szánalmas, morbid, tragikus, humoros vagy éppen szokványos? Ki tudja, hogyan élik meg mindezt? Mi lesz ennek a vége?

Szereplők:
Dobos Judit
Szorcsik Viktória

Rendező: Trokán Péter

Lili bárónő

.

Operett két felvonásban

Szerző: Huszka Jenő és Martos Ferenc

Gróf Illésházy László adósságainak rendezése fejében eladja az ősi birtokot az egykor festékkereskedő, báróságát pénzen vett Malomszeginek. A gróf éppen távozni készül a kastélyból, amikor megérkezik az új tulajdonos, lányával Lilivel, és a kissé ütődött-bolondos Frédivel, a férjjelölttel. Malomszegi inasnak véli a grófot, felfogadja komornyiknak, aki csak azért megy bele a játékba, mert beleszeret Lilibe.


Huszka Jenő egyik legnépszerűbb operettje a Lili bárónő, hisz ki ne kedvelné “Az egy kis cigaretta”, a “Tündérkirálynő légy a párom” és a “Gyere csókolj meg tubicám” című világhírű slágereket.

Szereplők:
Lili: Mádi Piroska / Balogh Tímea
Báró Malomszegi, az apja: Szőke Imre
Gróf Illésházy László: Ifj Turpinszky Béla / Urbán Nagy Róbert
Illésházy Agatha: Szabados Zsuzsa
Illésházy Christina: Maronka Csilla
Clarisse, művésznő: Klingler Kata / Vörös Edit / Köllő Babett
Frédi: Cservenák Vilmos / Göth Péter / Peller Károly
Becsey, tiszttartó: Nagy Fekete István
Komornyik: Fekete István

Közreműködik a színház balettkara.

Díszlet: Horváth Attila
Jelmez: Horgonyi Árpád, Csillagjelmez
Koreográfus: Klingler Kata
Zenei vezető: Hajdú Sándor
Rendező: Turpinszky Béla

Marshall és Ibolya

.

Két egyfelvonásos

Szerző: Molnár Ferenc

Marshall
Azt mondják, ha egy puska van a színpadon, annak el is kell sülnie. Tekintve, hogy Molnár Ferenc hősei egy szerelmi háromszögbe keverednek, nem csodálkozhatunk ha eldörren egy mindent megváltoztató végzetes lövés…

Szereplők:
San Friano báró: Oszter Sándor
Edit, a felesége: Kassai Katalin
Litvay, színész: Kovács Róbert
Dr. Jánosy: Pintér Gábor
Szobalány: Cabello Borbála

Ibolya


Minden férfi örülne ha csinos fiatal nők ostromolnák szerelmükkel. Nem úgy, egy mogorva színi direktor szerződtetés idején. Vagy lehet, hogy épp a morcossága miatt közelednek hozzá? Próbáljunk csak ki egy másik módszert!
Személycsere, humor, báj és romantika együtt ebben a népszerű történetben.

Szereplők:
Ilonka: Oszter Alexandra
Igazgató: Oszter Sándor
Márkus kisasszony: Kassai Katalin
Zeneszerző: Kovács Róbert
Márkus kisasszony: Cabello Borbála
Thúz kisasszony: Bartha Alexandra
Inas: Pintér Gábor
Széll kisasszony: Kovács Anita

Díszlet és jelmez: Horgonyi Laura
Rendező: Czeizel Gábor

Komámasszony, hol a stukker?

.

Színmű két részben

Szerző: Görgey Gábor

Egy műalkotás, melyen nem fog az idő “vasfoga”! Örökérvényű igazságok, mély gondolatiság, fergeteges humorral ötvözve. Végigkacagjuk az előadást, de közben folyton ott lebeg a szemünk előtt, hogy tulajdonképpen mi is ilyenek vagyunk, s könnyen az arcunkra fagyhat a mosoly.

Típusokat látunk:
Cuki, az örök lumpen; Méltóságos, a szenilitásra hajlamos kékvérű; Márton, a skanzen-paraszt; Kiss, a gyomorbajos értelmiségi; és végül K. Müller, a “kisember”.

A helyzet, minden abszurditása ellenére, roppant egyszerű: ők öten, bezárva egy szobába, – hogy miért, az teljesen lényegtelen – , és egy stukker, mely körbevándorol. A hatalom, miszerint éppen ki birtokolja a fegyvert, megszédíti, megbolondítja őket. Görbe tükör ez, és örökké érvényes. Régen és ma egyaránt.

Szereplők:
Cuki úr: Koncz István
Méltóságos: Nádházy Péter
Márton: Szinovál Gyula
Kiss: Albert Péter
K. Müller: Csík Csaba

Díszlet: Gombos László
Rendező: Szinovál Gyula

A kaktusz virága

.

Zenés vígjáték két részben

Szerző: Pierre Barillet-Jean-Pierre Gredy-Nádas–Szenes

Julien (Böröndi Tamás) szoknyapecér fogorvos, aki után bomlanak a nők, s hogy kapcsolatai ne forduljanak számára nem kívánatos házasságba, gyűrűt hord, jelezve, hogy „úgy” már foglalt. Újdonsült barátnője számára azonban fel kell mutatnia a „feleségét”, nem marad más választása házastárs után néz, akit Stephanie (Götz Anna), a félénk, zárkózott, konzervatív asszisztensnője személyében talál meg. A színjáték Julien számára igazán meglepő fordulatot hoz, végzetesen szerelmes lesz…

Szereplők:
Julien, fogorvos: Böröndi Tamás
Stephanie, az asszisztensnője: Götz Anna
Antónia, a barátnője: Bartha Alexandra
Igor, a szomszéd: Boronyák Gergely
Durandné, a betege: Endrődi Ágnes
Couchet Úr, a betege: Benkóczy Zoltán / Szőke Imre
Pincér: Fekete István

Díszlet: Halász G. Péter
Jelmez: Horgonyi Laura
Rendezőasszisztens: Makra Klára
Rendező: Balogh Bodor Attila

Indul a bakterház

.

Falusi komédia két részben

Szerző: Rideg Sándor

A film 1979-es bemutatása óta generációk kedvence, kívülről fújják szövegét és nyelvezetét kicsik és nagyok.
“Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. 
Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok.”

Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetni valóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg, hogy akasztották volna fel kétnapos korában. Most az anyja elszegődteti a bakterházba. A kisfiú szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt.

Bendegúz neve fogalommá vált, a szereplők szavajárásából szállóigék lettek a legendás film után. Hogy mi az oka az Indul a bakterház töretlen népszerűségének? Talán a siker titka a különös, barbár, groteszk humor, kacifántos káromkodások Rideg Sándor gyönyörű archaikus nyelve.

Szereplők:
Bendegúz: Bujdosó Zoltán / Katona György
Bakter: Gulyás Zoltán
Patás: Krizsik Alfonz
Banya: Szabados Zsuzsa
Csámpás Rozi: Taskovics Judit / Varga Zsuzsa
Piócás: Göth Péter
Marhakereskedő: Boronyák Gergely
Anya: Mádi Piroska / Gál Judit
Koncz bácsi: Turpinszky Béla
Buga Jóska: Nagy Fekete István
Csendőr I: Szőke Imre
Csendőr II: Fekete István

Díszlet: Horváth Attila
Jelmez: Horgonyi Árpád
Rendező: Turpinszky Béla

Gül baba

.

Operett két felvonásban

Szerző: Huszka Jenő és Martos Ferenc

Huszka életművének csúcsára az éppen 100 éve 1905-ben bemutatott Gül Babával jutott fel. Létrehozott egy olyan operett stílust, amely egyaránt hatott a nemzeti érzelmekre, és kielégítette a nagyvárosi közönség szórakozási igényeit is. A Gül Baba megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg.

Gábor diák barátjával, Mujkóval beszökik Gül baba rózsakertjébe és leszakít egy szál virágot, hogy szerelmének, Leilának  adja. A lány nem más, mint a ház urának gyermeke, a rózsa pedig szent. Mindez bizony alaposan megbonyolítja a rózsatolvajok életét.

Gül baba nevéhez megannyi mendemonda kapcsolódik, egy az operett-irodalomhoz is utat talált. Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül baba nevű török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg ő volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazságmagva.
Az operett ősbemutatóját 1905. december 9-én tartották, 1940-ben Nádasdy Kálmán forgatott filmet a meséből. A fekete-fehér moziban, miként az eredeti történet szerint is, Gábor diák és Mujkó kincsek és titkos alagút után kutatva lopódzik be a rózsakertbe.
 
Darumadár fenn az égen, Borban az igazság, borban a vigasz: ismerős dalok ismerős sorai, a Gül baba című operett örökzöldjei.
Mindenki számára ismerős dallamok ezek, legfeljebb az nem egyértelmű, melyik műből valók.
A mű magas szintű zenét képvisel, operai képességeket kíván a színészektől.

Szereplők:
Gül baba: Turpinszky Béla
Leila, a lánya: Mádi Piroska / Gál Judit
Gábor diák: Egyházi Géza
Mujkó, muzsikus cigány: Göth Péter
Rózsi, a felesége: Taskovics Judit
Kücsük Ali basa: Szőke Imre
Zülfikár: Boronyák Gergely
Zulejka: Mérai Katalin
Budai Bíró: Fekete István
Zaide: Gombár Viktória / Köllő Babett

Továbbá szpáhik, börtönőrök, roma muzsikusok, puják.

Díszlet és jelmez: Horgonyi Árpád
Koreográfia: Klingler Kata
Zenei vezető: Hajdú Sándor
Asszisztens: Makra Klára
Rendező: Turpinszky Béla

Sóska, sültkrumpli

.

Szatírikus játék

Szerző: Egressy Zoltán

A Sóska, sültkrumpli mintha a fociról szólna. Vagyis inkább a mérkőzést irányító játékvezetői hármasról. Három férfi összezárva az évtizedek egzisztenciális nyomorát savanyú izzadságkövületbe konzerváló lepukkant vidéki sportegyesület öltözőjében. Három szimmetrikus egységet tagol a mérkőzés rituáléja: meccs előtt, még tiszta lappal, bármi megtörténhet, életérzésben fürödve; az első félidő után, még helyrehozható, korrigálható döntések, még minden lehet szép és jó, ez az emberélet útjának fele; a harmadik egység a mérkőzés lefújása után, amikor már csak a páni félelem az úr és a kétségbeesett töprengés, hogy hol rontottam el.

Összeköti őket a közös felelősség, a pálya és a nő. Ugye ismerős? Ez az életünk, Egressy által dióhéjba zárva, a foci parabolájára felfeszítve, mély emberismerettel, humorral és szeretettel. Egressy Zoltán talán az utóbbi évtizedben a legfoglalkoztatottabb kortárs hazai drámaszerző, aki a magyar rögvalóság alsóbb rétegeiben szeret elvegyülni, és ott keresi a lét alapvető válaszaira a kérdéseket.

Szereplők:
Lacikám, bíró: Babicsek Bernát
Szappan, partjelző: Fillár István Jászai-díjas
Művész, partjelző: Szolnoki Tibor Jászai-díjas
Játékmester: Dózsa László

Rendező: Krizsik Alfonz

Énekes madár

.

Székely játék 2 részben

Szerző Tamási Áron

Nohát, hogy ne is menjek messze, mi ketten legények úgy egyeztünk meg, hogy ha már ilyen régóta járunk hozzátok jányok, akkor azt mondanók, hogy üssük nyélbe sorsunkat. Vagyis, rajta lennénk, hogy az esküvők immár meglegyen veletek, mihelyt bétakarodhatunk a tavaszi gabonával.” (Lukács vénlegény)

Szereplők:
Gondos Eszter: Pikali Gerda
Gondos Regina: Timkó Eszter
Gondos Magdolna: Mezei Léda
Bakk Lukács: Szakács Tibor
Kömény Móka: Aradi Balázs
Kömény Ignácné: Esztergályos Cecília
Préda Máté: Tóth Roland
Dobos: Aradi Balázs

Díszlet és jelmez: Fógel Adrienn
Dramaturg: Németh Virág
A rendező munkatársa: Tenczler Tímea
Rendező: Magyar Attila

RETRO szerelem

.

Avagy özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak
Csokonai Vitéz Mihály után szabadon

Szegény asszony dolgozik, neveli a gyereket, vezeti a háztartást, viszi a boltot. Bárcsak jönne egy igazi férfi, aki megérti egy egyedülálló nő lelkének finom rezdüléseit. Talán túl nagy kérés ez egy gyönge nőtől ebben a kegyetlen világban, ahol egy kis vagyonért minden gazságra képesek bizonyos elvetemült alakok?

Szereplők:
Özv. Karnyóné: Magyar Attila
Lilpityloty, Boris, Samu: Szakács Tibor
Tiptop, Karnyó: Hajdu István

Szeretem a feleségem

.

Vidám pikáns zenés játék 2 részben

Szerző: Michael Stewart

A házasság maga a csoda.Csoda hogy működik?! De a házasságot néha fel kell frissíteni, nehogy kihüljön. Csináljuk hármasban? Vagy még többen? Négyesben? De hogyan? Erről szól ez a vidám pikáns zenés játék.

Szereplők:
Alvin: Magyar Attila
Cleo: Timkó Eszter
Wally: Szakács Tibor
Monica: Pikali Gerda
Harvey: Urmai Gábor

Hangszerelés: Ács Bálint
Zenei munkatárs: Gebora György
Díszlet: Götz Béla
Koreográfus: Kadala Petra
Rendezte: Magyar Attila
Dramaturg: Németh Virág
Jelmez: Opra Szabó Zsófia

Karrier komédia

.

Szatírikus vígjáték 2 részben

Szerző: Richard Strand

A nyugati drámairodalom szatírikus vonulatának alfajává vált a politika és a multi-cégek karriertörténeteit görbe tükörben bemutató komédia. Ennek a zsánernek méltán sikeres darabja a Karrier komédia, amely a 90-es években íródott. Azok a visszásságok, hajmeresztő arcátlanságok, amelyek a minden morális és etikai érzést elnyomó karrierküzdelmekből fakadnak, mára már nálunk is részévé váltak a hétköznapoknak. Ezzel van átitatva a politika, az üzleti élet és a média is. Úgy érezzük, hogy amit esetleg a napi hírekben látunk, már nem is a valóság, hanem valami abszurd folytatásos teleregény legújabb epizódja.

A Főnök váratlanul elhalálozik. Még ki sem hűlt a teste, de az alkalmazottak már azon mesterkednek, hogy ki is ragadja megához a hatalmat. A darab szikrázó humora sok rokonságot mutat a magyar valósággal. Sopánkodás helyett azonban azt vesszük észre, hogy kacagunk. Mert hát a legalantasabb formájában is lehet elbűvölő az angyalian ördögi emberi lélek. Az egyik szemünk sír, a másik nevet.

Szereplők:
Alex Tattums: Sághy Tamás
Henry Marlino: Incze József
Anne Desmond: Ivancsics Ilona
Barry Mills: Bodrogi Attila
Santich, a főnök: Márton András

Díszlet: Székely László
Jelmez: Halasi Zsuzsa
Rendező: Márton András

Nejcserés támadás

.

Vígjáték 2 részben

Bencsik Imre – Straub Dezső

Mit tehet a feleségébe szerelmes, de gyakran kicsapongó férj (Gergely Róbert) ha a szeretett asszonyka (Gregor Bernadett) megunva férje hűtlenkedéseit-bosszút forral?
Bizony, a jónevű pszichológus-szoknyapecér rémülten tervet szövöget, hogy ezt a számára iszonyatos „bosszút” elkerülje. Kapóra jön neki a régi ütődött osztálytárs (Harsányi Gábor) megjelenése. A két „zseni” terve azonban nem biztos, hogy úgy sikerül, ahogy tervezték. Mert ott van a lakásban a „nagy bonyolító”, (Cseke Katinka), a takarítónők gyöngye!

Amellett még egy „szeretőjelölt” (Némedi-Varga Tímea) és az osztálytárs rendörnő-kedvese (Sáfár Anikó) is színre lép, hogy mégse legyen olyan túl egyszerű ez az amúgy is feje tetejére állított világ. Mert a végén bizony már nem mindenki tudja, hogy ki kicsoda!Ahogy ez már az életben lenni szokott!

Szereplők:
Gregor Bernadett, Sáfár Anikó, Cseke Katinka, Némedi-Varga Tímea, Gergely Róbert, Harsányi Gábor

Oscar

.

Zenés vígjáték 2 részben

Szerző: Claude Magnier

Bertrand Barnier, a gazdag párizsi szappangyár-tulajdonos élete egy hétköznapinak tűnő reggelen teljesen megváltozik. Mindazok, akik fél 9 és déli tizenkettő között meglátogatják – a fiatal könyvelő, a mumpszos masszőr, a lánya, aki valójában nem is a lánya, vagyis tulajdonképpen igen, de mégse …-, rádöbbentik arra, hogy lányos apának lenni nem is olyan egyszerű dolog.

Otthona a követhetetlenül cikázó fekete táskák, elveszett ékszerek, többszörösen elsikkasztott pénzkötegek és lavinaként hömpölygő női fehérneműk özönében egy szempillantás alatt őrültekházává változik, miközben ő már azt sem tudja, mit akar valójában.

Egy biztos: A gyereknek apa kell! De hol van Oscar?

Claude Magnier francia színész, író művéből két híres film is készült. A középkorúak (1967) Louis de Funés, a fiatalabb korosztály (1991) Sylvester Stallone főszereplésével láthatták.

Szereplők:
Bertrand Barnier, szappangyáros: Józsa Imre
Madame Barnier, a felesége: Vándor Éva
Christian Martin, szappanmenedzser: Zöld Csaba
Charlotte, az új szobalány: Kocsis Judit
Jacqueline, a hazudós: Márkó Eszter
Philippe, masszőr: Fila Balázs
Colette,Barnier lánya: Kovalik Ágnes
Bernadette, szobalány-grófnő: Molnár Gyöngyi
Nyikita, Vaszilíj, Vladimír, sofőr: Juhász György
Oscar, akit mindenki keres: Gieler Csaba

Díszlet: Háda János
Jelmez: Zsigmond Éva
A rendező munkatársa: Hegedűs Zsuzsa
Rendező: Háda János

Csárdáskirálynő

.

Operett két felvonásban

Szerző: Kálmán Imre, Békeffy István, Kellér Dezső, Gábor Andor

Az operett-szakértők állítják, hogy minden percben a világon valahol, legyen az rádió, televízió vagy színház- felcsendül egy Kálmán-melódia. Természetesen legtöbbször a Csárdáskirálynő dallamai hallhatók, mely muzsikával Kálmán Imre mester, kora legnagyobb operett-zeneszerzője lett. Az ősbemutató helyszíne Bécs, ahol több mint 500! Vastapsos estét ért meg, hogy utána meghódítsa az egész világot: Oroszország, Svédország, Finnország, Lengyelország, Olaszország. Itthon 1916 novemberében, Budapesten szólal meg a Hejhó…

A sikerszéria a New York-i Broadway-n folytatódik, ezzel a ténnyel sajnos nem sok zenemű büszkélkedhet azóta sem! A Csárdáskirálynő túlélt két világháborút, az egész XX. Századot, s ma is tömegeket vesz le lábáról.

Reménytelen szerelem, rang és az alatt. Edvin herceg beleszeret Szilviába, a pesti orfeum ünnepelt csillagába, de arisztokrata családja,s kiváltképp Cecília ezt minden áron megakadályozni igyekszik. Fényes párizsi szerződést intéznek Szilviának, ám a szerelmesek boldogságáért szövetkezik Bóni gróf, Miska és feri bácsi, aki az ügy érdekében képes hajdani szerelmét is leleplezni.

Szereplők:
Szilvia: Mádi Piroska / Gál Judit
Edvin: Egyházi Géza / Buch Tibor
Miska: Benkóczy Zoltán / Gyurity István
Cecília: Maronka Csilla
Feri bácsi: Jankovits József Liszt-díjas
Stázi: Klingler Kata / Kiss Tünde
Bóni: Cservenák Vilmos / Göth Péter
Ferdinánd főherceg: Szőke Imre
Leopold Mária: Gulyás Zoltán
Rohnsdorf tábornok: Krizsik Alfonz
Közjegyző/Lazarevics: Fekete István

Közreműködik a színház balettkara.

Díszlet: Horváth Attila
Jelmez: Horgonyi Árpád, Csillagjelmez
Koreográfus: Klingler Kata és Szabó Edina
Rendező: Turpinszky Béla

Bál a Savoyban

.

Revüoperett két felvonásban

Szerző: Ábrahám Pál

Henry de Foublois márki és felesége Madleine egyéves nászútjukról hazatérve úsznak a boldogságban. Ám Henryt korábbi, szabadabb élete egyik szerelme, Nancy város polgármestere álnéven táviratot küld neki, miszerint a korábbi adósságát a soron következő Savoy-beli bálon kívánja behajtani. Madleine enged a játéknak, s titokban, álarcban ő is a bálba siet…

A Bál a Savoyban az egyik legsikeresebb magyar operett külföldön és hazánkban egyaránt. Nem csoda, hiszen Ábrahám Pál a műfaj nagy megújítója az akkor világhódító jazz-muzsikát lopja be az operettbe, evvel szinte új, revüoperett-stílust honosít meg. Betétdalok váltak örök slágerekké: Kicsike vigyázzon, Toujours lamour, Mr. Blue, My golden baby, Karnevál…

Szereplők:
Madleine: Gál Judit / Mádi Piroska
Henry: Egyházi Géza / Urbán Nagy Róbert / Pomlényi Péter
Mustafa bei: Arany Tamás / Göth Péter / Gieler Csaba
Daisy Parker: Simon Boglárka / Szász Kati
Archibald/Pomerol: Jankovits József Liszt-díjas művész
Tangolita: Gregor Bernadett / Kalocsai Zsuzsa
Celesten: Böröndi Tamás / Göth Péter / Magócs Ottó

Közreműködik a színház balettkara.

Díszlet és jelmez: Horgonyi Laura
Koreográfus: Arany Tamás
Rendező: Jankovits József Liszt- díjas művész

Anconai szerelmesek

.

Zenés komédia két részben

Szerző: Vajda Katalin és Fábri Péter

Buon giorno, signore e signori!

Önök e pillanattól fogva a gyönyörű Ancona tengerpartján, illetve kicsit beljebb, mondjuk: úgy a főterén ülnek.Darabunk főszereplője, a jómódú Tomao Nicomaco, itt lakik egy szép házban a lányával, Luciával, aki picikét dadog, de ezt majd úgyis észreveszik. Nicomaco úr fölfogad egy vándormuzsikust, bizonyos Luigit, aki – minő véletlen! – maga is kissé beszédhibás.

Luigi énekelni tanítja a korosodó Tomaót, és hegedülni Luciát, de a hegedűórák egy szempillantás alatt pásztorórákká változnak. Van itt egy cukrászda is, bizonyos Giovannié, aki mindenáron el akarja venni Luciát, hogy a hozományból végre megnyithassa az éttermet, amire évek óta vágyik. Viszont jön egy életunt milliomos, Lucrezio nevezetű, akihez don Tomao akarja hozzáadni Luciát, hogy megkaparinthassa a fiú millióit. Amit még okvetlenül tudniuk kell, hogy Giovanninak van egy húga, Drusilla, aki nemrég elvesztette élete nagy szerelmét, és most váratlanul hazatér gyermekkora helyszínére. És természetesen van itt a téren egy panzió is, aminek a tulajdonosa, Agnese asszony valaha közelebbi viszonyban állt don Tomaóval, ma azonban már leginkább csak pletykál és nosztalgiázik Dorinával, aki pedig jelenleg áll közeli…khm…alkalmazásban a donnál.

Hogy a szerelmi szálak tovább bonyolódjanak – ahogyan az egy vérbeli olasz komédiához illik –, a panzióban egy gyönyörű magyar lány lakik, név szerint Viktória, akinek don Tomao csapja őrülten a szelet, miközben Giovanni… na de erről már igazán nem illik nagy nyilvánosság előtt beszélni. Csak még annyit: Viktória rettentően boldog, hogy végre kiszabadult ide, ahogy ő mondja, “Olaszba”. Mit jelent az, hogy kiszabadult? Ja persze, hisz a lényeget elfelejtettük mondani, hogy ők itt mindannyian, önök is, mi is 1970-ben vagyunk, vagy ’69-ben, vagy ’71-ben, mindegy, szóval valamikor akkor, amikor még… hát ez végképp nem tartozik ide!

Most már igazán mindent tudnak, úgyhogy kérem a zenekart!
Készen vannak? Allora: Maestro, musica!

Szereplők:
Tomao Nicomaco, anconai polgár: Magyar Attila
Lucia, a leánya: Várkonyi Andrea
Luigi del Soro, vándormuzsikus: Kecskeméti Róbert
Viktória, magyar lány: Kovács Lotti/Kiss Tünde
Giovanni, a cukrász: Cservenák Vilmos/Arany Tamás
Dorina, Tomao házvezetőnője: Mádi Piroska
Agnese, panziótulajdonos: Cseke Katinka
Drusilla, római lány: Köllő Babett
Lukrezio, milliomos: Boronyák Gergely
Szerzetes: Fekete István

Díszlettervező: Kocsonya Gábor
Jelmeztervező: Dobos Judit
Koreográfus: Klingler Kata
Rendező: Dobos Judit